Rólunk - szegedi Szent Rókus Plébánia

Magyar Katolikus Egyház
Szeged-Csanádi Egyházmegye
Szegedi Esperesi Kerület


Szent Rókus Plébánia

Vízjárta és alacsony fekvésű volt a városnak ez a része, melyet Kukoricavárosnak is neveztek.1738-ban pestisjárvány szedte áldozatait a városban. A járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben fogadalomból kis kápolnát építettek szent Rókus tiszteletére. 1805-ben alapították meg itt a plébániát, amelyhez óvoda, iskola és közösségi ház is tartozott. Egytornyú barokk templom volt.
1829-ben tették le az alapkövét és 1833-ban szentelték fel új templomot, melyet az árvíz nagyon megrongált. A mai templomot 1905-1909 között építették, neogótikus stílusban és egy ideig püspöki székesegyháznak is használták. A plébánia területe a város munkás negyede volt, plébánosa alapította meg az első női szakszervezetet a szövőgyári munkásnők védelmére.
A városrész neves szülöttje, a plébániaközösség egykori tagja Paskai László nyugalmazott bíboros, volt esztergomi érsek. Plébános volt Rókuson Katona István jelenlegi egri segédpüspök és Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök is.
Jelenlegi plébánosa: Mons. Kretovics László pápai prelátus, a Szent György Lovagrend tagja. Nevéhez fűződik többek között a börtönpasztoráció újraindítása és a plébánia közösségi házának felépítése.
A plébánia területén jelentős roma kisebbség és sok szociálisan rászoruló ember él. A nehéz sorsú családokat heti kétszeri kenyérosztással segíti a plébánia.

A templom titulusa: Szent Rókus
Anyakönyvezés: 1805-től
Hívek száma: 19.200
Plébános: Kretovics László pp. prel. plébános
Segédlelklész: Tóth Roland

Szent Rókus (franciául: Saint Roch),
(Montpellier, 1340–1350 között – Voghera, Itália, 1379. augusztus 16.)

szent hitvalló, csodatévő ferences rendi szerzetes.
Szent Rókust, az orvosok és kórházak és a pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelik.
Ifjú zarándokként, bottal a kezében, kenyeret hozó kutyával, lábán pestises keléssel, a vállán vörös kereszttel szokták ábrázolni.

Ünnepe a halála évfordulóján, augusztus 16-án van.

Élete

Életéről kevés adat áll rendelkezésre. A dél-franciaországi Montpellier-ben, valószínűleg a Delacroix családban, idős, gyermektelen szülőktől - Jean és Libère - csodával határos módon született, a mellén egy piros, kereszt alakú jellel, amiből anyja különleges sorsot jósolt neki. Különösen mély vallásos nevelésben részesítette. A helyi egyetemen egész Franciaországból érkezett fiatalokkal tanult együtt. Húsz éves korában, szülei már előbb meghaltak, Rókus pénzzé tette örökségét, majd azt szegényeknek és ispotályoknak ajándékozta. Elzarándokolt Itáliába, ahol akkor pestisjárvány tombolt. Az acquapendentei kórházban ápolt először pestisbetegeket. Ezután Cesenába, Riminibe, Trevisóba, Novarába és Voghera városába ment gyógyítani. Rómában és Piacenzában is tevékenykedett. Érintésével meggyógyított számtalan embert, többek között egy bíborost, a pápa fivérét, az Európa lakosságának harmadát-felét kipusztitó, 1367-68. évi járványból. A temetetlen holtakkal zsúfolt utcákon, gyenge, kis termete, göndör szőke feje, fehér bőre ellenére emberfeletti munkát végzett.
Piacenzában maga is megkapta a pestist, és hogy másokat meg ne fertőzzön, a város melletti erdőben, egy barlangban húzódott meg. A közelben ma is élő forrás fakadt. A legenda szerint egy vadászkutya látta el élelemmel, ábrázolásainak állandó szereplője. Miután felgyógyult, visszatért Vogherába, ahol kémkedés gyanújával börtönbe vetették. Ötévi raboskodás után, lényegében ismeretlenül halt meg, két évtizeddel az 1368-as, nagy pestisjárvány után. (Életrajzi adatait csak nemrégiben korrigálták 1295-1327-ről. A franciák szerint 1340-ben született, az olaszok szerint 1346 és 1350 között. Halála augusztus 16-án, keddre van a börtönnaplóba bejegyezve, ami 1927-re csak a Gergely-naptár szerint volna igaz, a Julián naptárban vasárnap. A régi kalendárium szerint 1379-ben esett csak keddre akkoriban). Nevezetessé az tette, hogy amikor 1414-ben Konstanzban ütötte fel a fejét a pestis, egy ottani szerzetes megemlítette, hogy tud a montpellier-i patrónusról. Erre elrendelték, hogy képmását hordozzák végig az utcákon. A dühöngő járvány épp oly hirtelen szűnt meg, ahogy támadt, és Szent Rókus nevét az egész keresztény világ megismerte. A 14-16. századi Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban sok ház homlokzatára kerültek fel a V. S. R. betűk (Vive Saint Roche - Éljen Szent Rókus!), hogy oltalmazza az ott lakókat a pestistől.
Meglepő, hogy bár halála 29-39 éves korában - igaz, hogy öt év fogság után - történt, ábrázolásai jóval idősebbnek mutatják.

Emlékezete

Számos kórháznak, templomnak, kápolnának, településnek a védőszentje és névadója, például:

San Roque andalúzai város, Spanyolország
Sveti Rok dalmát település, Horvátország
Saint Roch templom, Párizs, Rue St.-Honoré (ez a legnagyobb késő barokk templom Párizsban)
São Roque temploma, portugáliai város (Porto közelében)
Szent Rókus- (São Roque)-templom, Lisszabon
Saint Roch katolikus temploma, Kahuku, Hawaii, USA
St. Roch-templom, St. Louis, Missouri, USA
St. Roch temploma, Glasgow, Skócia, Egyesült Királyság
St. Roch temploma, Staten Island, New York, USA
San Rocco, Velence, Olaszország
St. Roch temploma, Montpellier, Franciaország
Róla nevezték el a budapesti Szent Rókus-kórházat.
Großauheimben (Németország, Hessen tartomány) minden év szeptemberében Rochusmarktot („Rókus vásárt") tartanak a város főterén.
A belgiumi Aalst (Kelet-Flandria) Szent Márton templomában tekinthető meg Rubens egy nagyméretű festménye, amely azt ábrázolja, amikor Szent Rókus Krisztustól megkapja a pestisben szenvedők gyógyításának adományát. A képnek díszes kerete van, amelyet a festő feltehetően maga tervezett meg, hogy méltó módon állítsa a néző elé művét. (Pálfy J. (1975): Benelux államok. Panoráma, Budapest, 169. o.)
Szegeden egy városrészt neveztek el róla, és létezik egy Rókus nevű település Szlovákiában is.
Nagybaracska községben 1888-ban leplezték le a szobrát.

Tiszteletére emelt templomok és kápolnák Magyarországon

Ásványráró, Szent Rókus-templom
Baja, Szent Rókus-kápolna
Budapest (VIII. kerület), Szent Rókus-kápolna
Cikó, Szent Rókus-kápolna
Csongrád, Szent Rókus-templom
Dunabogdány, Szent Rókus-kápolna
Dunaföldvár, Szent Rókus-kápolna
Érd, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália-kápolna
Győr, Szent Rókus és Sebestyén-templom
Hásságy, Szent Rókus-kápolna
Kerepes, Szent Rókus-kápolna (1769–1930)
Kunbaja, Szent Rókus-kápolna
Mohács, Szent Rókus-kápolna
Nagyatád, Szent Rókus-kápolna
Nagymaros, Szent Rókus-kápolna
Paks, Szent Rókus-kápolna
Palotabozsok, Szent Rókus-Kápolna
Szeged, Szent Rókus-templom
Szigetvár, Szent Rókus-templom
Tárnok, Szent Rókus-kápolna
Vác, Szent Rókus-kápolna
Tevel, Szent Rókus és Rózália-kápolna